Menü Bezárás

„Nem izgat, mi történik a pécsi politikában, csak az érdekel, hogy a Fidesz jövőre ne nyerjen”

Aggódom. Aggódom

– ezt a szót ismétli Makra Virginia pécsi ügyvéd, amikor arról kérdezem a belvárosban tizenéves unokájával sétáló asszonyt, hogy miképp vélekedik a várost vezető ellenzéki összefogás belső konfliktusairól. A jogász nem titkolja, hogy 2022-ben a kormányváltásra szavaz majd, amint szintén ügyvédként praktizáló férje is, és attól tart, hogyha a baranyai megyeszékhelyen az ellenzék széthúz, akkor a szavazók egy része elpártol tőlük. „Nagyon fontos, hogy egységes legyen az ellenzék, ha nem az, akkor a viszálykodás a választókat is elijeszti. A Fidesz egységes, pedig náluk is kemény viták lehetnek. De a Fidesznél a vitákat nem viszik ki az utcára, és ettől is erősek.”

A pécsieket arról kérdeztük, miképp gondolkoznak a városi közgyűlés civil frakcióját megosztó ellentétekről. Mielőtt a válaszokat összegeznénk, felidézzük a pécsi városvezetést megosztó viszály állomásait. Emlékezetes, hogy Pécsen az ellenzéki erők szövetsége – amiben szerepet vállalt a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd és az Öt Torony Egyesület – elsöprő győzelmet aratott a kormánypártok fölött a 2019-es helyhatósági választáson. A Mindenki Pécsért Egyesület (MPE) zászlaja alá gyülekező ellenzék a 18 egyéni helyből elvitt 16-ot, és a civilek jelöltje, Péterffy Attila nyerte a polgármester-választást. A 26 tagú közgyűlésbe – a listás delegáltakkal együtt – az MPE 18, a Fidesz-KDNP és a velük szövetségben lévő Összefogás Pécsért 7, az LMP pedig egy képviselőt küldött.

A pécsieknek 2019-re elegük lett

Az ellenzék földindulásszerű győzelmének Pécsett az egyik fő oka az volt, hogy a város gazdaságának mélyrepülése folytatódott a kormánypárti irányítás tíz éve alatt. Több ezren elköltöztek vagy külföldön kerestek megélhetést, ezért rohamosan (157 ezerről 141 ezerre) fogyott a város lakossága. A befektetők – vélhetően – azért is kerülték Pécset, mert az önkormányzat három, részben külföldi tulajdonban lévő céget – a vízművet, a közlekedési zrt.-t és a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát – megpróbálta megszerezni, és az einstand két esetben sikerült is. A nemzetközi visszhangot kiváltó „kisajátítások” hozzávetőleg 5-6 milliárd forintba kerültek az államnak és a városnak. Az önkormányzat 2017-re 10 milliárdos adósságot halmozott fel, ezért a kormány a kincstár gyámsága alá helyezte a várost, és „zálogcédula” került száznál több önkormányzati ingatlanra.

Először akkor reccsent az MPE frakciója, amikor a közgyűlés a város legmeghatározóbb kulturális intézményének, a 2,6 milliárd forintból gazdálkodó Zsolnay Örökségkezelő Nkft.-nek az ügyvezetői állásáról döntött 2020 szeptemberében. Péterffy Attila egy gazdasági kérdésekben jártas pályázót támogatott, míg DK-s alpolgármestere, Bognár Szilvia egy kulturális területről érkező teamre bízta volna a Zsolnayt. Már ekkor kiszivárgott, hogy Péterffy és Bognár viszonya 2020 januárja óta rossz. Péterffy 2020 decemberében – élve a pandémia okán rátestált jogokkal – kinevezte a szocialista Nyőgéri Lajost alpolgármesterré, eközben Bognár hatásköreiből többet is elvont, és Nyőgérire bízta azok egy részét. A DK, a Momentum és a Párbeszéd helyi szervezete szót emelt a polgármester döntése ellen, mondván, hogy az egyeztetés nélkül született. Ugyanezért Mellár Tamás, Pécs baloldali összefogással megválasztott parlamenti képviselője, a Mindenki Pécsért egyik alapítója is kritizálta a Péterffyt.

Marjai János / 24.hu Péterffy Attila

2021 januárjában a civil frakció három momentumos és négy DK-s képviselője 12 pontos ultimátumot küldött a polgármesternek. A követelések között szerepelt, hogy vonja vissza Nyőgéri kinevezését, és Bognár kapja vissza a feladatköreit.

A lázadó városatyák tulajdonképpen azt akarták, hogy a polgármester az eddiginél jobban vonja be őket a döntéseibe.

Ennek mikéntjéről hónapokon át egyeztettek. Aztán vége lett a rendkívüli helyzetnek, júniusban ismét összeült a pécsi közgyűlés, és robbant a bomba: a DK – arra hivatkozva, hogy a Péterffy és Bognár közti ellentét gátolja a munkát a közgyűlésben – kezdeményezte Bognár Szilvia visszahívását. Ezt a közgyűlés 14 ellenzéki tagja megszavazta, amiképp azt is, hogy Nyőgéri – immár testületi felhatalmazással – mégiscsak legyen alpolgármester.

Vagyis a polgármester által vezényelt civil frakció létszáma épp akkorára olvadt, ami még elég a közgyűlés uralásához. Az említett napirendeket nem szavazta meg Bognár Szilvia és a három momentumos képviselő, és ez az oppozíció egy ideig így is marad a testületben, mivel nem folynak tárgyalások Péterffy csapata és a „szakadárok” között. A polgármestert kritizáló négyes a frakciófegyelem új szabályait nem fogadta el, Péterffy ugyanis azt akarta, hogy ha a 18 tagú frakcióból 12-en elfogadnak egy álláspontot, akkor azt a többieknek is meg kell szavazniuk. Ezt a négyek „fideszes, erőszakos módszernek” tartják, azt mondják, nem azért akarták leváltani a Fideszt, hogy utána ugyanúgy gyakorolják a hatalmat.

A Mindenki Pécsért Egyesület is hasonlóan vélekedett, és úgy határozott, hogy a közgyűlés 14 tagúra csappant civil frakciója nem használhatja az egyesület nevét. A döntés megosztotta a 22 tagú MPE-t, hat alapító tag kilépett az egyesületből. A közgyűlési civil frakció pedig nevétől megfosztva felvette a Pécs Jövőjéért nevet, és kizárta soraiból a négyeket.

Mohos Márton / 24.hu

A médiumok és a közélet iránt érdeklődő pécsiek találgatják, mi az oka a civil frakció szakadásának.

  • Visszaköszönő vélemény, hogy Péterffy valójában az MSZP kreálmánya, ezért a szocik embereit juttatja pozíciókhoz, és az, hogy Pécsen, a támogatottságban már törpepárttá váló MSZP „fújja a passzátszelet”, nem tetszett az erejére ébredő Momentumnak.
  • De elterjedt az is, hogy a korábban a pécsi erőművet vezető Péterffy nem igazi politikus, hanem technokrata, aki úgy irányítja az önkormányzatot, mintha egy „Pécs Zrt.” nevű céget parancsnokolna, és ezt a momentumosok antidemokratikusnak tartják.

Péterffy – amikor ezzel szembesítettem – elismerte, hogy ő technokrata szemléletű vezető, ám hozzátette, hogy a 12 pontos ultimátumot követően sokat „visszavett az egójából”, és azóta a fontos kérdéseket megbeszélte a frakcióval. Ám ahhoz ragaszkodik, hogy személyi kérdésekben ő döntsön, nem nevezhet ki – többpárti alku eredményeként – olyan cégvezetőket, akikben nem bízik. A polgármester cáfolta ugyanakkor, hogy a szocialisták mozgatnák.

Bognár Szilvia felmentését Péterffy megkönnyebbüléssel nyugtázta, a polgármester volt beosztottját intrikus személyiségnek látja. Péterffy bizalmát aláásta, hogy Bognár néha az ő felhatalmazása nélkül tárgyalt kormánykörökkel. Bognár Szilvia viszont azt állítja, hogy ő csak több demokráciát szeretett volna a közgyűlés munkájában, s ha beszélt kormánypárti politikusokkal, akkor azt a városért tette, nem áruló szándékkal. Péterffy szerint a városvezetés megtisztult a négy képviselő kiválásával, és a 14 fős civil frakció erősebb, mint a 18 tagú volt. Ez lehetséges, ám ettől még adódik a kérdés: a civil frakció megfogyatkozása milyen hatással van a pécsi választókra?

Mohos Márton / 24.hu Péterffy Attila és Bognár Szilvia a 2019-es pécsi polgármester-választás eredményének kihirdetése utáni sajtótájékoztatón.

Erről – mint azt a cikk elején említettük – megkérdeztem a pécsieket, és az utcán megszólított, több tucat helybéli csaknem fele azt felelte, nem is hallott a történetről, vagy ha igen, nem foglalkozott vele. A gyors felmérés alapján – ami semmiképp sem tekinthető reprezentatívnak – úgy tűnik, hogy Pécsen az ellenzék tábora erősebb, mint a kormánypártoké.

Azt azonban többen is megjegyezték, hogy ők csak akkor hajlandók 2022-ben az ellenzéki jelöltekre szavazni, ha teljes lesz az összefogás országosan és helyben, amennyiben ez elmarad, akkor nem voksolnak. Az ellenzékkel szimpatizálók harmada volt hasonló véleményen, mint a már idézett ügyvédnő. Egyikük, Knapp Gábor, aki nem titkolta, hogy ő a Magyarországi Munkáspárthoz kötődik (ugyanakkor a Magyar Munkáspártot elnöklő Thürmer Gyulát Orbán Viktor bábjának látja). A feleségével három gyermeket nevelő közalkalmazott így fogalmazott: „Ez a viszály átmenetileg csökkenti a pécsi ellenzék táborát, de ha nem lesz újabb viaskodás, akkor a választók elfelejtik 2022-ig.”

Az egyik pécsi cégnél művezetőként dolgozó Zörgő Gábor két kicsi gyermekével az uránvárosi játszótéren időzött, és ekképp vélekedett:

Az ismerőseim között nem beszédtéma a pécsi ellenzéken belüli konfliktus, tán még senki szóba nem hozta. Én se, pedig tudok róla, de nem érdekel.

Amúgy a negyvenéves férfi eddig sosem szavazott a nagy pártokra, mivel azok kormányra kerülve mindig csalódást okoztak. Most is egy kisebb párttal szimpatizál, s ha az benne lesz az ellenzéki összefogásban, akkor rájuk szavaz.

„Nem izgat, mi történik a helyi politikában, hibázik-e a pécsi vezetés, engem csak az érdekel, hogy a Fidesz jövőre ne nyerjen!” – jelentette ki az egyik telefonos cégnél szolgáló, 29 éves Arnold, aki feleségével féléves babáját tolta a meszesi lakótelepen. „A környezetemben sokan vannak így, elegünk van abból, hogy a Fidesz minden ellop.”

Egy 77 éves, csak „Schmittként” és nyugdíjas postásként bemutatkozó férfi dühösen reagált:

Azt mondják a fideszesek, hogy a Kádár-rendszerben loptak a vezetők?! Baromság! Kádár úgy halt meg, hogy még autója meg tévéje se volt. Ezek viszont minden elloptak, mindent! Szarok rá, hogy mit csinál az ellenzék, csak az érdekel, hogy a Fidesz takarodjon!

A kérdezettek válaszai alapján általános vélemény, hogy az országos folyamatok döntik majd el, kire szavaznak a pécsi választók. A városvezetés konfliktusa legfeljebb a bizonytalanok töredékét tántorítja el az ellenzéktől. Az egyik sétáló utcai pizzériában söröző, három pécsi egyetemista is ezt erősítette. „Az egyetemisták többsége nem politizál” – mondta a trió szóvivőjének tűnő Csaba. „Aki mégis, az ki nem állja a Fideszt, az egyetemisták között szerintem öt százalék sem támogatja a kormányt. Azért van ez így, mert a Fidesz mindent ellopott, a demokráciát is. Mindegy, mit csinálnak Pécs vezetői, a pécsi egyetemisták az ellenzékre szavaznak.”

Amúgy az általunk kérdezett pécsi fideszes szavazók is azt mondták, hogy a 2022-es parlamenti választáson nem az alapján szavaznak majd a város választópolgárai, hogy milyennek látják a helyi jelölteket, hanem az alapján, hogy melyik pártszövetséggel szimpatizálnak. Ezért szerintük pécsi civil frakció konfliktusa mindaddig nem rontja az ellenzék esélyeit, amíg képesek a várost vezetni. Egy ötgyermekes, mélyen hívő, önmagát masszív fideszesnek tartó házaspár többdiplomás családfője ezt mondta:

A pandémia, a bezártság, a sok halál, majd az, hogy újra közösségbe mehettünk, mindent elhalványított, ezért a pécsiek nem foglalkoztak azzal, hogy a polgármester és a helyettese egymásnak estek. Ez nem rontja az ellenzék itteni esélyeit. Ám ha az ellenzéki összefogás teljesen szétesik, akkor már más lesz a helyzet.

Két idős férfi a kertvárosi lakótelep egyik tízemeletesének kapujában konteók sorát öntötte rám: „Pécsen csalással nyert az ellenzék 2018-ban” – kezdte egyikük, aki Golyó becenéven mutatkozott be, és 70 évesen is biztonsági őrként dolgozik. „Olvastam, hogy összeveszett az ellenzék, öljék csak egymást. Gyűlölöm őket, mocskos kommunisták.”

Beszélgetőtársa, a 73 éves József egykor az abaligeti vasúti alagút fegyveres őre volt, és azt a képtelenséget osztotta meg velem, hogy 1993 óta, amikortól nincs őrség az alagútnál több ezren lettek ott öngyilkosok, csak titkolják. Később váltott:

– Ha az ellenzék nyer, akkor elveszik nyugdíjakat, olvastam valahol.

– Csak megadóztatják – bólintott rá Golyó.

A két férfi még beszélt a migrációról, arról, hogy a migránsok idejönnek, mert Soros idehozza őket. Felmondták a kormánypárti üzeneteket, de kiderült, hogy a pécsi politikai ügyekben nincsenek otthon.

A 30 éves Szilvia egy önkormányzati cégnél dolgozik, szerinte a szavazók pártszimpátiája egyre inkább bebetonozódik:

Én újra a Fideszre szavazok, pedig tudom, hogy mennyi lopás történik. Zavar, de ha ez szóba kerül, igyekszem oda se figyelni. Akik Pécsen utálják a Fideszt, azok viszont arra nem figyelnek, hogy az ellenzéki városvezetés bénázik. Az ingadozók meg majd az alapján szavaznak, hogy lesz-e nyugdíjemelés, vagy visszakapják-e az adójukat. Ez ilyen egyszerű.

The post „Nem izgat, mi történik a pécsi politikában, csak az érdekel, hogy a Fidesz jövőre ne nyerjen” first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Demeter Ervin: Európa ahhoz szokott, hogy az erősebb kutya izél, és most csodálkozik, de majd megszokja

„Szar, szemét szekusok.” Ön minősítette így fideszes ellenfeleit a BAZ megyei kormányhivatal vezetőjeként tavaly augusztus huszadikán, az ünnepi beszédében. Azt mondta, volt egy álma, melyben egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” próbálta önt kirúgatni, „hogy a helyemre a saját emberüket ültessék”. Tényleg ezt álmodta? Áh, az álom csak a körítés volt. Különben nem a „fideszes ellenfeleimet” illettem ilyen jelzővel, hanem egy hálózatot, egy érdekcsoportot. Botrányt akart, vagy csak elragadta az indulat? Világéletemben kordában tudtam tartani az érzelmeimet, sose beszélek csúnyán, furcsállták is a kollégák, hogy kimondtam azt a szót. Mindenesetre az a „szar, szemét szekusok” teljesen tudatos volt. Ez egy alliteráció. Remélte, hogy alliterálva megakadályozhatja az elbocsátását? Nem, de közölni akartam, ami bánt. ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Hiller István: Nem valószínű, hogy a Fidesz gratulációval veszi tudomásul demokratikus vereségét

Legyen felcsúti per? Korrekt, jogszerű számonkérés legyen. Gátlástalan, agresszív pártból egy is sok ebben a hazában. Nem kell még egy Fidesz, akkor sem, ha baloldali lenne. A momentumos Fekete-Győr András szerint a remélt kormányváltás után „Mészáros Lőrinc akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet”, aztán meg kell rendezni „a rendszer felépítőinek, fő gazdasági, politikai aktorainak perét Felcsúton”. Gyurcsány Ferenc pedig a járványkezelés kapcsán fenyegette azzal a kormánypárti képviselőket, hogy „magukat el fogják vinni, egy év múlva, amikor győzünk, maguknak nem lesz kegyelem”. Erős mondatok, érthető okokból, olyan szövegek, melyek megragadnak az emberek fejében. De biztos vagyok benne, hogy egyikük sem kíván jogállamon túli eszközökkel élni. Szólt nekik, hogy fogalmazhatnának puhábban? A ...
További részletek >>


Fürjes Balázs: Annál nagyobb vitákat nehezen tudok elképzelni, mint amekkorák a Fideszben vannak

Készül már a jövő nyári főpolgármester-választásra? Sejtettem, hogy olykor meglepő és mulatságos kérdéseket fogok kapni önöktől, de erre a kezdésre nem számítottam. Egyáltalán nem foglalkoztat a kérdés. Önök szerint lesz? Nem tudjuk, mindenesetre a Fidesz szerint az ellenzéki előválasztás csak színjáték, és biztosan Karácsony Gergely lesz a miniszterelnök-jelölt. A választás pedig nem tűnik lefutottnak, Orbán Viktor is arról beszélt múlt hétfőn a parlamentben, hogy vereség esetén maradna parlamenti képviselő. Ha Karácsony nyer, megüresedik a főpolgármesteri poszt – sőt akár vereség esetén is választhatja az Országgyűlést. A főpolgármester folyamatosan húzódozott, hárított. Azt mondta, úgy hiányzik neki a miniszterelnök-jelöltség, mint púp a hátára, miközben az egész város tudta, hogy erre készül, és ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Moonwalkolással és láncfűrésszel nyomulnak a magyar politikusok a TikTokon

Az elmúlt évtizedben a politikai kommunikáció meghatározó elemeivé váltak a közösségi médiumok. Talán Donald Trump megválasztása és elnöki karrierje a legjobb példa erre, aki 2016-os győzelmét követően azt nyilatkozta, hogy a Twitter és a Facebook segítségével nyert: Aztán mégis felfüggesztették a hivatalos, korábban elnöki Twitter-fiókját a 2020-as bukása, pontosabban a Capitolium januári ostroma után. Mostanra a magyar politika szereplői is – pártállástól függetlenül – belátták, hogy ez egy olyan hatékony eszköz, amit nem szabad kihasználatlanul hagyniuk. Orbán Viktor az évente sok tízmilliárddal kitömött közmédia helyett általában Facebookon jelenti be a legújabb járványügyi intézkedéseket (az első ilyen élő videós bejelentését annyian akarták egyszerre nézni, hogy lefagyott), az ellenzéki politikusok ...
További részletek >>


G. Fodor Gábor: A Mészáros Lőrinc-sztori lényegtelen

G. Fodor Gábor, bár az Orbán-csapat tagja, állítása szerint Habony Árpáddal ellentétben nem tanácsadója a kormányfőnek. Önkritikusan beszél arról, hogy évekkel ezelőtt politikai terméknek nevezte a polgári Magyarországot, szerinte „ez hülyeség volt”. A politológussal Az Orbán-szabály című új könyve apropóján beszélgettünk, mely vállaltan elfogult kiadvány, de ígérete szerint segít megérteni, hogy mit miért csinált a kormányfő az elmúlt években. Szerint az orbáni politikát a hitből indulva lehet megérteni, aki kétellyel közelít, az kudarcra van ítélve. Nem tudja, hogy ha lenne egy baloldali Mészáros Lőrinc, akkor Orbán tematizálná-e ezt az ügyet. Egyébként is úgy látja: a Mészáros-sztori lényegtelen. Karácsony Gergelytől sok mindent meg kellene kérdezni, de nem kérdezik meg. Úgy látja, a Fidesz sose hergelte ...
További részletek >>


„Észre se vettem ezt az oltásellenes szöveget, de most, hogy mondta, tényleg hallottam, hogy a baloldal miatt halnak meg az emberek”

A baloldal szerintem tényleg oltásellenes – véli Fadler Anna, aki élettársával a szágyi kocsma előtt egy ácsolt asztalnál sörözik. A 65 esztendős asszony idén ment nyugdíjba, addig fodrászként és könyvelőként dolgozott. Az oltást már megkapta, amiképp a két gyermeke is, akik immár tíz éve Angliában és Belgiumban élnek a párjukkal. Az asszony így folytatja: „A baloldal azért beszélt a kínai meg az orosz oltás ellen, mert ezzel a Fideszt akarta lejáratni, de ebből mégis sokan azt érezték ki, hogy ellenzi az oltást. Az anyám 82 éves, és elmesélte, hogy amikor gyerek voltam, mennyire félt mindenki a gyermekbénulástól, és hogyan örültek, amikor megjött ellene az oltás. Jó dolog az oltás, azt el kell fogadni, főleg, hogy ingyen adják.” Ivándi-Szabó Balázs / 24.huAz asszony élettársa, az 56 éves Zoltán még nem kapta meg ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


A DK szerint Mirkóczki Ádám már nem az ellenzék szekerét tolja

Mirkóczki Ádám, aki 2019-ben az ellenzéki összefogásnak köszönhetően lett Eger polgármestere, már nem az ellenzék szekerét tolja. Tüntetőleg mutatkozik a Fidesz politikusaival, miközben velünk szóba sem áll. Eddig ezt nyilvánosan nem mondtuk ki, a tényeket azonban már nem lehet szőnyeg alá söpörni – mondta a 24.hu-nak Berecz Mátyás, a város korábbi alpolgármestere. Berecz januárban mondott le az alpolgármesteri posztról, de tagja maradt a képviselő-testületnek, a Heves megyei 1. számú országgyűlési választókerületben pedig a Demokratikus Koalíció jelöltjeként méreti meg magát az ellenzéki előválasztáson. Az egriek régóta érzik az irányváltást, sokan kérdezősködnek. Lehet, hogy kellemetlen, de úgy érzem, tízezres szavazótáborunkat árulnánk el, ha nem beszélek nyíltan arról, mi okozza a sorozatos konfliktusokat a ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Dunaferr: vakon, mint Stevie Wonder

Kelet és nyugat határán tán komfortosabban érezné magát az ember, ha a Dunai Vasműért, mondjuk, egy német acélmulti küzdene francia fémcégcsoporttal, esetleg brit olvasztáróriással, hogy a győztes végül a nyugati indusztrialitásba csatornázza a magyar nehézipar újvárosi monstrumát. Ehelyett az van, hogy egy orosz és egy ukrán érdekcsoport nyüstöli egymást magyar földön, magyar megbízottai által, magyar hatóságok asszisztenciája mellett, rejtői káoszban; és most, a finisben, az egyik fél kazahokkal, a másik pedig biztonsági őrös erődemonstrációval hajrázik. A sikert az jelentené, ha a cég életben maradna – a keleti indusztrialitás részeként. Gazdaságis kollégáink hónapok óta tudósítanak a Dunai Vasműről. Akit bizserget a paragrafusok, a személy- és cégnevek, valamint a dátumok tömege, az kattintson vonatkozó ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Megszületett a NER-t idéző balos propaganda, de van más is – milyen tömegsajtót csinál az ellenzék közpénzből?

Ellenzéki ígéretek visszatérő eleme, hogy 2022-es kormányra kerülése esetén a DK-tól a Jobbikig ívelő koalíció hogyan tenné függetlenné, átláthatóbbá és plurálisabbá a közmédiát, amelynek ellenőrzésébe elképzelésük szerint minden parlamenti pártnak, azaz a mindenkori ellenzéknek is érdemi beleszólása lenne. Ez még a jövő zenéje, de kételyeink máris lehetnek, azt ugyanis már látni, mit kezd a közpénzből fenntartott sajtóval a baloldal, és a látvány nem feltétlenül mutat ebbe az irányba. Elég belelapozni a 2019-ben balra szavazó budapesti kerületek önkormányzati kiadványaiba, amelyekben a lakókat a városrész ügyes-bajos dolgain túl a helyi politikai ügyekről is tájékoztatni kellene – az ellenzéki érzelmű állampolgárokat éppúgy, mint a kormánypártiakat. Ezek a lapok tulajdonképpen a közmédia kicsiben: ...
További részletek >>


Nem akart nyolcból a nyolcadik ellenzéki maradni – így veszett el a kormányváltó többség Szekszárdon

Nem tudom, hogy miért ördögtől való, hogy tíz év után kaptam egy felkérést. Ha valaki egy cégnél dolgozik, és egy-két év után feljebb léptetik, az normális, nem? A kérdés a szekszárdi városháza egyik modern, üvegfalú irodájában hangzik el, ahova a napokban költözhetett be Zaják Rita önkormányzati képviselő és polgármesteri tanácsnok. A helyiség csak néhány méterre van Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármesterének irodájától. A képviselőnő, aki 2019-ben az ellenzék listájáról jutott a képviselő-testületbe, tavaly novemberben lett a kormánypárti városvezető munkatársa, néhány hónappal később pedig szakított a Fideszt legyőző Éljen Szekszárd Egyesülettel (ÉSZ). Ezzel teljesen átrajzolta az erőviszonyokat, az ÉSZ elvesztette a szavazattöbbségét. A régi frakciótársak és a frakciót vezető Bomba Gábor ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


Simonka György: Kétkedve fogadom, hogy a miniszterelnök kevesebb tud az ügyemről, mint én

Nem fél? Mitől? Az ügyészség nyolc és fél év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta ön ellen a többi között korrupciós bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőperben. A legtöbbeknek ilyen helyzetben azért megremegne a keze. Bizonyos mértékben nekem is, nehéz elviselni, hogy három év vegzálás után olyan eljárás alá vontak bennünket, mint a legkomolyabb gyilkosokat. Heti szinten voltak házkutatások, édesanyámat reggel hatkor motozták meg, levetkőztették, az autista kisfiam perselyét elvitték, a gyerekeimet nem vihettem iskolába, rendőrautóval vitték őket. Az ilyesmi megborítja az ember elméjét, és mentálisan meggyengíti. Ha ezt nevezzük félelemnek, akkor igen, ez egy félelem attól, hogy esetleg ez megint elölről kezdődik. Ugyanakkor próbálunk ellenállni a nyomásnak, szerencsére van két jó ...
További részletek >>


Nagy Feró: Nem lázadó voltam, hanem sértődött

Amikor először kerestem, azt mondta, zenekari próbán van. Újra pörög a Ricse? Egy tévéműsorra próbálunk, Wolf Katival újra eljátsszuk a Gyere, kislányt. Igazán nem lehet mondani, hogy kiöregedett volna a showbizniszből. Kossuth-díj, jogdíjak és rengeteg szereplés… Ami a díjat illeti, már három évvel ezelőtt is felterjesztettek, szóval hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon meglepődtem. Azt mondogattam az utóbbi időben úgy félig viccesen, hogy ha az összes tanítványom megkapta már, kaphat valamit a tanár úr is, nem? Egy csomó zenekarral foglalkoztam annak idején a Garázs műsorban. A Kispál és a Borzot annak idején én futtattam, például. Hobo útnak indításában is segédkeztem, még 78-ban. Azt is mondta, hogy azért kapta a Kossuth-díjat, hogy idegesítse a liberálisokat. Nagyon szeret provokálni? Ugyan már, csak viccelődök, ...
További részletek >>


„A rendőr beletérdelt az asszony hátába, hogy lebilincselje, közben itt volt az egész család, és néztük”

Azt akarják, hogy elmenjünk innen. El akarnak elüldözni, erről szól ez a háború, meg is mondták rég. A rendőrök meg a mezőőr. Kóka József a szoba közepén áll, jó órája ömlik belőle a szó. Egyik történetből ugrunk a másikba, hajmeresztő részletek követik egymást, verekedés, hatósági túlkapások, néha alig lehet követni, olyan lendülettel beszél a férfi az őket ért sérelmekről. „Nem csak rólam van szó, a családról is. Meg másokról, akik már elköltöztek innen. Például Kiss Józsefről, ő sem bírta már, menjen el hozzá is, ugyanezt elmondja, mint én. Tönkre akarnak tenni, nézze át a papírokat, abban benne van minden, lássa, én igazat beszélek.” Farkas Norbert / 24.huFelvezetéssel, hepehupás földúton bucskáztunk be Kókáék házához. Utánuk már nem lakik senki, csak a szabolcsi dinnye- és dohányföldek ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


Dézsi Csaba András: Tudom, hogy Orbán milyen ember

Hogy vannak a papagájai? Remekül. Most éppen kilenc papagájunk van, a feleségemnek nemrég sikerült kikeltetnie egyet tojásból. Tenyésztők lettek? Dehogyis, a győri állatkert számára keltettük ki, mi csak felneveljük. Feltettem róla egy videót a Facebook-oldalamra, ahogy AC/DC-re rázza magát. Korábban egy kakast is adományoztunk az állatkertnek: Pihét is a feleségem keltette ki, aztán a győri vaskakas legendájára utalva ő lett a város kakasa. Pihének fontos szerepe lesz az állatkert új gazdasági épületének avatásakor: ő bontja majd ki a csőrével a masnit, ami után lehull majd a lepel. Produkciót fog előadni a város kakasa? Igen, az állatkert munkatársai már be is tanították. Fontos a show-műsor? Az fontos, hogy egy avatás emlékezetes legyen. Például soha nem vágok át ollóval szalagot, mindig csak az ujjaimmal imitálom a ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Ősfás paradicsomkertért feszült egymásnak egy városnegyed és Újbuda

Ki gépen vagy a Google Mapsen száll fölébe, annak térkép e táj, jól látszik a magasból, a Bartók Béla, a Nagyszőlős utca és a Bocskai út által határolt terület, ha nem is szellősen beépített, de megkapóan zöld része a XI. kerületnek. A zsúfolt, forgalmas főközlekedési utak szorításában 3-4 emeletes társasházak bújnak egymáshoz, ezzel kizárják a forgalmat és szmogot, port. Ezt fokozza, hogy az utcákat fasorok szegélyezik, és a házak udvarai is nagyrészt zöldek. Egy átlagosnál zöldebb folt is szembeötlő lehet, ez az Ulászló, Vincellér, Kökörcsin, Zsombolyai utcák által határolt terület, annak is a Zsombolyai utca felé eső fele (a cím: Ulászló utca 58., mostantól a cikkben saroktelekként hivatkozunk rá). A fák még a telken lévő két alacsony épületet is leuralják. Hogy ez meddig marad így, az már olyan kérdés, ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Kovách Imre: Nem hiszem, hogy valaki feltalálta a NER-t, mert akkor nem bírta volna magában tartani

Politikai mestermű a NER? Nem szeretném a rendszert dicsérni, ezért mesterműnek se nevezném. Akkor a maffiaállamhoz mit szól? Bizonyos körökben elterjedt ez a kifejezés.   Nem vagyok politológus, nem tisztem megítélni, hogy a mestermű vagy a maffiaállam a helytálló, pontos fogalom vagy sem. Kollégáimmal azok közé tartozunk, akik meg akarják érteni a NER-t, például azt, hogy melyek voltak azok a kihívások, amelyekre mindenképp választ kellett adnia. Aligha lehet azonban a NER-re másként tekinteni, mint egy működő, tehát racionálisan értelmezhető, az emberek jelentős része által elfogadott rendszerre. Azt is tudomásul kell venni, hogy a NER-nek – éppúgy, mint  Kádár-rendszernek – mindenre volt, van valamilyen válasza, még ha az a válasz rossz is. Akkor úgy kérdem: mi a 2010 óta tartó NER-siker titka? Az egyik elem, hogy az én ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük