Menü Bezárás

Ilyen tengerparti luxusvillában az egész életünket leélnénk

A Karib-tengeren fekvő Dominikai Köztársaság számtalan csodát rejt, ilyen az egyik legszebb partszakaszon lévő Secret Bay üdülőövezet, ahol 42 bútorozott villát építenek fel bámulatos panorámával, írja a Mansion Global.

A Zabuco névre hallgató házat alaprajzról adják el, tehát a vásárlónak még azelőtt fizetnie kell, hogy azt egyáltalán megépítenék. Ez hárommillió dollárt, átszámítva egymilliárd forintot jelent.

A villában nem lesz társalgó, erre külön vendégházat húznak fel mellé, ezzel biztosítva a hely meghittségét, a tervezők ugyanis nagy hangsúlyt fektettek a privátszférára.

Mindegyik ingatlant egy sziklás, hegyes övezetbe építik, hogy a felülmúlhatatlan kilátás biztosított legyen az esőerdőre és az óceánra egyaránt.

Egy villa nagyjából 18 hónap alatt készül el, az építkezés pedig a fenntarthatóság jegyében zajlik, helyi szakemberek bevonásával. Eddig összesen tízet értékesítettek.

Belül természetesen nincs hiány luxusból, a legmodernebb technológiai berendezések mellett más extrákkal is készülnek az alkotók.

Mindenütt a padlótól a mennyezetig érő ablakokat helyeznek el, szintén azért, hogy a panorámát meg lehessen bárhonnan csodálni.

A villákhoz tartozik saját medence, szabadtéri zuhanyzó és függőágy is, az üdülőhelyen pedig gyógyfürdő, szabadtéri étterem, vízi sportközpont és három úszásra alkalmas strand is van. 2022-ben pedig mindezt kibővítik egy végtelenített víztükrű medencével és egy fitneszközponttal is.

A közelben van lehetőség búvárkodni is, és alig egy órányi autóútra van a repülőtértől.

A látványterveket ide kattintva találod.

Kapcsolódó
Két euróra emelte a házak árát egy olasz falu

A lepukkant házakat egy euróért áruló olasz falvak közül egyértelműen Sambuca di Sicilia bizonyult a legsikeresebbnek.

The post Ilyen tengerparti luxusvillában az egész életünket leélnénk first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Demeter Ervin: Európa ahhoz szokott, hogy az erősebb kutya izél, és most csodálkozik, de majd megszokja

„Szar, szemét szekusok.” Ön minősítette így fideszes ellenfeleit a BAZ megyei kormányhivatal vezetőjeként tavaly augusztus huszadikán, az ünnepi beszédében. Azt mondta, volt egy álma, melyben egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” próbálta önt kirúgatni, „hogy a helyemre a saját emberüket ültessék”. Tényleg ezt álmodta? Áh, az álom csak a körítés volt. Különben nem a „fideszes ellenfeleimet” illettem ilyen jelzővel, hanem egy hálózatot, egy érdekcsoportot. Botrányt akart, vagy csak elragadta az indulat? Világéletemben kordában tudtam tartani az érzelmeimet, sose beszélek csúnyán, furcsállták is a kollégák, hogy kimondtam azt a szót. Mindenesetre az a „szar, szemét szekusok” teljesen tudatos volt. Ez egy alliteráció. Remélte, hogy alliterálva megakadályozhatja az elbocsátását? Nem, de közölni akartam, ami bánt. ...
További részletek >>


Libazsíros spiritisztából lett betörő László László, a filmvászonra való kalandor

A két világháború közti Magyarország tele volt érdekes emberekkel, akik saját korukban egy-egy magyar város mindenki által ismert alakjai voltak, mostanra azonban szinte mindenki megfeledkezett róluk. Ilyen volt a harmincas évek első felében Magyarország, illetve Erdély legnagyobb városaiban ünnepelt sztárrá vált kötéltáncos, Strohschneider Artúr, vagy épp az Ismeretlen magyarok sorozatunk mai epizódjában bemutatkozó, leginkább betörőként ismertté vált László László is, akinek élettörténete szinte könyörög azért, hogy valaki filmre vigye. Kapcsolódó Az adakozó kötéltáncos, aki pillanatok alatt bevette a Kárpát-medencét Strohschneider Artúr a harmincas évek első felében számos magyar és erdélyi város lakóinak mutatta be elképesztő tehetségét, majd nyom nélkül eltűnt. A rejtélyes életút nyomában. ...
További részletek >>


Idén a világ legjobb filmjei menthetnek meg egy egész várost

Július 6-án, Leos Carax Annette című musicaljének vetítésével kezdetét veszi a 74. cannes-i filmfesztivál. Ennyi biztosnak tűnik, de sok minden más még most is bizonytalan a világ egyik legfontosabb filmfesztiválja körül. Nem tudni, hogyan vizsgáznak majd a koronavírus miatt életbe léptetett biztonsági és egészségügyi intézkedések. Senkinek fogalma sincs arról, felülírja-e az előzetes elképzeléseket a számos helyen, például a Cannes-ba hagyományosan sok filmszakmai látogatót delegáló Egyesült Királyságban rohamosan terjedő delta vírusvariáns. Kétséges, hogy a fesztivál újraéleszti-e a tengerparti városban bezuhant turizmust, és vele együtt a helyi gazdaságot. Az, hogy mindezek mellett melyik film nyeri a fesztivál fődíját, az Arany Pálmát, jóformán részletkérdés. Pedig erre is érdemes odafigyelnünk, mert A feleségem ...
További részletek >>


Szállodává válhat a Király utca legijesztőbb állapotú épülete

Pest egyik forgalmas utcája, a Király utca a rendszerváltás óta jókora átalakuláson ment át: a 2010-es évek elejére pedig a bulinegyedként emlegetett terület egyik ütőerévé változott, aminek házaiban kocsmák és hostelek váltották egymást, egyre kellemetlenebbé téve az itt élők mindennapjait. A koronavírus-járvány miatt hónapokra kiürült utca és környéke mostanra újra megtelt élettel, a tömeg a jövőbeli enyhítésekkel pedig csak még nagyobbá válhat, hiszen sorra nyitnak majd ki a terézvárosi, illetve erzsébetvárosi oldalhoz tartozó üzlethelyiségek. A lényegen mindez nem változtat: a Király utca ma a belváros mételye, hiszen annak Nagykörúton belüli részét befektetők sora próbálja számtalan projekttel élhetővé, sokszínűvé vagy az alkoholfogyasztáson kívül bármi másra nyitott turisták számára is vonzóvá ...
További részletek >>


Csaknem a teljes zeneipart kifelejtették a nyitásból

Még egy hete sincs, hogy megnyitottak a teraszok, szombaton jön a nyitás következő fokozata, ami szintén elég nagy lépést jelent a régi, normális élet felé. A kormány egy hétfői rendeletben részletezte, mi minden változik majd, ha elértük a négymillió beoltottat. Például újra lehet kulturális rendezvényeket látogatni, a korábbi várakozásokkal ellentétben ráadásul nemcsak szabadtéren, de egyből belső terekben is. Így elvileg hamarosan újranyithatnak a mozik, a színházak, a múzeumok és akár a hangversenytermek is, a közönségnek pedig még a maszkviselés sem lesz kötelező, csak a védettségi igazolványt kell felmutatni a belépéshez. A több mint egy éve hibernált állapotban leledző zeneipar szereplői mégsem lélegezhetnek fel, mivel egy fájó kivétel szerepel a kormányrendeletben: a zenés-táncos rendezvények továbbra is ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Moonwalkolással és láncfűrésszel nyomulnak a magyar politikusok a TikTokon

Az elmúlt évtizedben a politikai kommunikáció meghatározó elemeivé váltak a közösségi médiumok. Talán Donald Trump megválasztása és elnöki karrierje a legjobb példa erre, aki 2016-os győzelmét követően azt nyilatkozta, hogy a Twitter és a Facebook segítségével nyert: Aztán mégis felfüggesztették a hivatalos, korábban elnöki Twitter-fiókját a 2020-as bukása, pontosabban a Capitolium januári ostroma után. Mostanra a magyar politika szereplői is – pártállástól függetlenül – belátták, hogy ez egy olyan hatékony eszköz, amit nem szabad kihasználatlanul hagyniuk. Orbán Viktor az évente sok tízmilliárddal kitömött közmédia helyett általában Facebookon jelenti be a legújabb járványügyi intézkedéseket (az első ilyen élő videós bejelentését annyian akarták egyszerre nézni, hogy lefagyott), az ellenzéki politikusok ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Félig lebontanak, majd újjáépítenek egy házat a Parlament mellett

A két világháború közti Magyarországon gombamódra nőttek ki a földből a köz- és lakóépületek, az építési láz pedig a Rákosi-korban is folytatódott, hiszen a sokszor a semmiből születő városokban az ipari munkások számára társasházak, valamint középületek születtek. A modernizmus, majd a szocialista realizmus jegyeit mutató épületekben első látásra semmi közöset nem fedezünk fel, pedig egy részükhöz ugyanazt az alapanyagot használták: a Franciaországban kifejlesztett bauxitbetont. Az 1918-ban Ciment Fondu néven forgalomba hozott, az esetek többségében vörösesbarna anyag drágább volt ugyan a ma is használt portlandcementnél, tagadhatatlan előnyei miatt azonban sokan szívesen nyitották nagyobbra a pénztárcájukat: alig egy-két nap alatt megszilárdult, így gyorsabban fel lehetett építeni egy házat, sőt, a munkáknak a ...
További részletek >>


G. Fodor Gábor: A Mészáros Lőrinc-sztori lényegtelen

G. Fodor Gábor, bár az Orbán-csapat tagja, állítása szerint Habony Árpáddal ellentétben nem tanácsadója a kormányfőnek. Önkritikusan beszél arról, hogy évekkel ezelőtt politikai terméknek nevezte a polgári Magyarországot, szerinte „ez hülyeség volt”. A politológussal Az Orbán-szabály című új könyve apropóján beszélgettünk, mely vállaltan elfogult kiadvány, de ígérete szerint segít megérteni, hogy mit miért csinált a kormányfő az elmúlt években. Szerint az orbáni politikát a hitből indulva lehet megérteni, aki kétellyel közelít, az kudarcra van ítélve. Nem tudja, hogy ha lenne egy baloldali Mészáros Lőrinc, akkor Orbán tematizálná-e ezt az ügyet. Egyébként is úgy látja: a Mészáros-sztori lényegtelen. Karácsony Gergelytől sok mindent meg kellene kérdezni, de nem kérdezik meg. Úgy látja, a Fidesz sose hergelte ...
További részletek >>


Hogy ejthetnék túszul Kate Winsletet a kosztümös filmek, mikor már a karrierje is vérben fogant?

Kate Winsletet pályája során többször meglegyintette annak veszélye, hogy beskatulyázzák, és élete végéig nagyszabású kosztümös drámák tragikus hősnőit kell majd játszania. Ez sem állt volna neki rosszul, ám végül mindig sikerült kitörnie a skatulyából valami meglepő szereppel, amiben új oldalait villanthatta fel. Jó példa erre a True Detective és a Top of the Lake nyomdokain járó Easttowni rejtélyek is, ami az idei év eddigi legütősebb bűnügyi sorozata. És hogy ez így van, az nem kis részben Winslet alakításának köszönhető, aki legalább olyan meggyőzőnek bizonyul a gyilkossági ügyekkel és a gyásszal egyszerre birkózó, renegát kisvárosi rendőrként, mint Shakespeare Ophéliájaként, 19. századi úrilányként vagy 30-as évekbeli háziasszonyként. Az HBO minisorozatáról szóló lelkes kritikánkban megkockáztattuk azt ...
További részletek >>


Hiller István: Nem valószínű, hogy a Fidesz gratulációval veszi tudomásul demokratikus vereségét

Legyen felcsúti per? Korrekt, jogszerű számonkérés legyen. Gátlástalan, agresszív pártból egy is sok ebben a hazában. Nem kell még egy Fidesz, akkor sem, ha baloldali lenne. A momentumos Fekete-Győr András szerint a remélt kormányváltás után „Mészáros Lőrinc akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet”, aztán meg kell rendezni „a rendszer felépítőinek, fő gazdasági, politikai aktorainak perét Felcsúton”. Gyurcsány Ferenc pedig a járványkezelés kapcsán fenyegette azzal a kormánypárti képviselőket, hogy „magukat el fogják vinni, egy év múlva, amikor győzünk, maguknak nem lesz kegyelem”. Erős mondatok, érthető okokból, olyan szövegek, melyek megragadnak az emberek fejében. De biztos vagyok benne, hogy egyikük sem kíván jogállamon túli eszközökkel élni. Szólt nekik, hogy fogalmazhatnának puhábban? A ...
További részletek >>


Százhúsz új lakás születik a XII. kerületben, még tömöttebbé válik a környék

Az elmúlt évtizedek budapesti városfejlesztései sokszor egyáltalán nem pozitív irányban befolyásolták a fővárosi utcák, utak és terek élhetőségét. Olyan változások történtek, amik növelték ugyan a lakások számát, a régi és új lakók azonban gyakran csak rosszabbul érezték magukat tőlük: zöldterületek és barátságos házak tűntek el, helyüket pedig egymáshoz közel helyezett óriások, vagy környezetükbe egyáltalán nem illő, az évek, évtizedek múlásával sem beolvadó épületekkel. A folyamat mostanra sem állt meg: első-, másod- és harmadvonalas, egy felújítás után még hosszú évtizedeken át jól használható épületek esnek áldozatául a maximális lakásszámra törekvő ingatlanbefektetőknek, a kormányközeli köröknek, intézményfejlesztéseknek, vagy épp az önkormányzatoknak. Kevés olyan nagyszabású, a város ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Két euróra emelte a házak árát egy olasz falu

A lepukkant házakat egy euróért áruló olasz falvak közül egyértelműen Sambuca di Sicilia bizonyult a legsikeresebbnek: 16 romos épületet sikerült értékesíteniük a településen 2019 óta, írja a CNN. A lap cikke szerint senki nem tud konkrét választ adni arra, hogyan sikerült túlszárnyalniuk minden más falut, hiszen gyakorlatilag ugyanolyan feltételekkel kínálták az ingatlanokat, mint bárki más. Bármi is legyen az oka, Sambuca vezetése úgy döntött, hogy újraélesztik a programot, és újabb házakat dobnak piacra, ezúttal már két euróért, ami még mindig kevesebb, mint egy szelet pizza ára. Ezúttal húsz ingatlanra lehet pályázni a falu történelmi negyedének közelében, amit egy katasztrofális földrengés rombolt le még az 1960-as években. Getty Images Az aukció úgy néz ki, hogy bár két euróról indul, licitálni lehet a ...
További részletek >>


Orvosok is kuruzslókká váltak a járvány során

Álorvosok, valódi orvosokból kuruzslókká vált „szabadságharcosok” persze már a koronavírus-járvány előtt is léteztek, de a pandémia alatt megszaporodott a számuk. Közülük páran tisztán pénzhajhászatból mondják, amit mondanak, van, aki tényleg azt hiszi, hogy átlátott az összeesküvés-elméletek szövevényes hálóján, és akad, aki egyszerűen másképp gondolkozik, csak éppen ezt tudományos tényekkel nem tudja alátámasztani. A leghíresebb konteósok közül válogattunk, akiket a magyar vírusszkeptikusok és oltásellenesek is szívesen emlegetnek. Dr. Sucharit Bhakdi Dr. Sucharit Bhakdi mikrobiológus először tavaly nyáron kapott nagyobb nyilvánosságot a videói miatt. A kutató konzekvensen azt állítja, hogy a koronavírus-járvány nem olyan súlyos, mint ahogyan azt állítják, a maszkok hatástalanok, a vakcinák pedig egyenesen ...
További részletek >>


Ha választhatok, a szebbért nyúlok

Ahogy nem a ruha teszi az embert, úgy nem a borító teszi a könyvet, de egy kicsit persze azért meg mégis. Mert az ugyan tény, hogy egy zseniális regény nem lesz hirtelen gyengébb attól, hogy fantáziátlan, unalmas vagy akár csúnya borító készül hozzá, a külcsínnek így is meghatározó szerepe lehet abban, hogy egyáltalán felkelti-e egy könyv az érdeklődésünket, és ha igen, a megfelelő célközönséghez jut-e el. A borító tehát éppúgy fontos, ahogy egy találkozásnál is megalapozza az első benyomást, hogy mit visel a másik, és hogy az adott ruha passzol-e hozzá, vagy komikusan ellenpontozza a személyiségét. Egy könyvesboltban keresgélve az előttünk sorakozó kötetek kinézete az egyik fő támpontunk arra, hogy mit veszünk le a polcról, és ezzel természetesen maguk a kiadók is tisztában vannak. Innentől már csak az a kérdés, ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Tíz percet rótt ki a magyar íróra a nápolyi pincér

A Mester és Margherita, avagy nápolyi konyha régen és most Egy szigeten (talán Caprin) szirének éltek, akik énekükkel elcsábították, majd kinyírták a hajósokat. Ám amikor a leleményes Odüsszeusz túljárt az eszükön, a szakmai kudarcot nem bírták feldolgozni, és a tengerbe ölték magukat. Egyikük holttestét – Parthenopéét – éppen a Nápolyi-öbölnél vetette partra a víz. Hát eltemették. Sírja mellett görög város alakult, amit (nem meglepő módon) Parthenopénak neveztek el. Ez Nápoly ókori görög neve. A délolasz főváros leghíresebb tengerparti sétányát most is így hívják: Via Partenope. A helyiek persze nem így tudják. A nápolyiak általában mindent másképpen tudnak. Szerintük mikor Lucifernek el kellett hagynia az eget, a mennyország egyik sarkába kapaszkodott. Nem akaródzott neki a kényszerű távozás, ez érthető. ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Emberkísérlet-e a koronavírus elleni tömeges védőoltás?

Jóváhagyta, majd visszavonta szavait a vakcinaszakértő, miután figyelmeztették, hogy ne nyilatkozzon A cikkben eredetileg névvel és arccal szerepelt egy neves vakcinaszakértő, infektológus. Január 18-án készült vele az interjú, a szakember a nyilatkozatát 22-én hagyta jóvá. A megjelenés előtt azonban azt kérte, hogy mégse közöljük, mert komoly figyelmeztetést kapott, hogy nem nyilatkozhat. Mivel sem etikailag, sem jogilag nem lehetséges egy jóváhagyott, a nyilatkozó szavait pontosan visszaadó cikk visszavonása, úgy döntöttünk, hogy a közérdekű tudományos információkat tartalmazó cikket közzétesszük, de a szakember védelmében a nevét és a munkahelyét nem tüntetjük fel. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ilyesmi megtörténhet. A koronavírus-vakcinákkal szemben gyakori kifogás, hogy az úgynevezett harmadik klinikai ...
További részletek >>


Napi ötezer nyisszantással látják el Európát – betiltásból született a hazai kósersiker

Máris profitált abból a magyar gazdaság, hogy Belgiumban 2019-től nem lehet kóser módon állatot levágni a kábítás kötelezővé tételével. Az egyik nagy – főleg kóser csirkével, kisebb részben pulykával is foglalkozó – cég ugyanis ma már nálunk adózik, itt veszi az élőállatot, itt ad munkát több tucat embernek, lévén Magyarországon nincs tervben a vallási vágás bárminemű korlátozása. A belga tulajdonú Kóser Baromfi Kft. két éve működik Nagykőrösön, méghozzá sikeresen, ráadásul mindenféle állami támogatás és politikai hátszél nélkül, önerőből, saját jogán. Meglátogattuk őket, mert kíváncsiak voltunk, miként szervezték meg az átköltözést Magyarországra, és egyáltalán: hogyan működnek innen. Nagy Krisztián sok-sok éve focizni ment ki Belgiumba, de számításai nem jöttek be, és hamar egy kóser ...
További részletek >>


Kiárusítás a Várban: Rogán egykori birodalmában találtak ki hasonló kedvezményeket

A Fidesz rendkívül jutányos vételárat szabna a budai Várban található önkormányzati lakások bérlői számára. A műemlékvédelem alatt álló ingatlanok eladását előkészítő törvényjavaslat Böröcz László tájékoztatása alapján hasonló kedvezményt adna a bérlőknek, mint amit azok kaptak, akik a rendszerváltás után megvásárolhatták bérleményüket. Vagyis – mint a Fidesz politikusa elmondta – várhatóan a becsült piaci ár 15-20 százalékáért vehetik meg a lakásukat azok a lakók, akiknek a családja már 1994-ben ott lakott, de nem engedélyezték számukra a lakás megvásárlását. Az I. kerületben a nem műemlékvédelem alatt álló ingatlanok megvételére a helyi lakásrendelet szerint van lehetősége a lakóknak, ám szigorúbb feltételekkel, mint amiket az Országgyűlés várhatóan hamarosan törvénybe iktat. A jelenlegi ...
További részletek >>


Rémálommá vált a járvány pusztítása Indiában

A koronavírus-járvány kezdete óta számos gócpont alakult ki világszerte, de ami most Indiában történik, az minden eddiginél súlyosabbnak látszik. A több mint 1,3 milliárd lakosú országban március közepén kezdődött a harmadik hullám, és egy hónap alatt eljutottak oda, hogy megteltek a kórházak, nincs elég gyógyszer, orvosi oxigén és lélegeztetőgép sem a súlyos betegek számára. Pedig az előrejelzések szerint még el sem érték a csúcsot. Indiában csak pénteken 332 730 új fertőzöttet azonosítottak, ami nemcsak az országban, hanem az egész világon is rekordnak számít. A járvány mostani elszabadulásában óriási felelőssége van a kormánynak, mert nem vezetett be időben hatékony szigorításokat, ugyanakkor ott van az Indiában azonosított kettős vírusmutáns is, amivel kapcsolatban jelenleg több a kérdés, mint a válasz. ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük